Két friss közvéleménykutatásban is Emmanuel Macron vezet a francia elnökválasztás jövő vasárnapi második fordulója előtt Marine Le Pennel szemben. Vagyis a jelenlegi elnök győzelme tűnik valószínűbbnek, de az előnye nem nevezhető jelentősnek.
Elfoglaltak több francia egyetemet, köztük a párizsi Sorbonne-t olyan diákok, akik tiltakoztak a francia elnökválasztás első fordulójának eredménye ellen, és a szociális és környezetvédelmi problémákra kívánják ráirányítani a figyelmet. A Sorbonne vezetősége péntekre virradó éjjel kiürítette az épületet, és jelezte, hogy "a leghatározottabban elítélni a törvénytelen blokádot". Április 14-ről 15-re virradó éjjel a Sorbonne létesítményét április 13. óta elfoglaló diákok elhagyták a helyszínt - olvasható a közleményben.
Nicolas Sarkozy, Franciaország volt konzervatív elnöke kedden támogatásáról biztosította Emmanuel Macront az újraválasztásáért folyó küzdelemben, kiemelve Macron tapasztalatát, mivel a következő elnöknek "súlyos nemzetközi válsággal" kell szembenéznie az ukrajnai helyzet miatt. A szélsőjobboldali jelölt, Marine Le Pen a maga részéről azt mondta, hogy mély euroszkepticizmusa ellenére nem tervezi Franciaország kiválását az Európai Unióból - írja a France24.
Marine Le Pen francia elnökjelölt kedden kijelentette, hogy nincs "titkos terv" arra, hogy Franciaország kilépjen az Európai Unióból – írja a Reuters
Emmanuel Macron jelenlegi elnök nyerte a francia elnökválasztás első fordulóját, a második körben Marine Le Pennel fog megküzdeni. Macron a voksok 27,6%-át kapta meg, Le Pen 23,4%-os támogatottságot szerzett. A radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon majdnem meglepetést okozott, 21,95%-kal lett harmadik. Továbbra is többségben vannak azok, akik szerint Macron képes lesz biztosítani magának még egy ciklust az Élysée-palotában, ám a küzdelem igen szoros, egy friss felmérés szerint a második fordulóban 51-49%-os eredmény várható.
Bár még hivatalos eredmények nincsenek, az egymáshoz nagyon hasonló számokat mutató exit pollok szerint Emmanuel Macron és Marine Le Pen jutott be a francia elnökválasztás második fordulójába. Egy közvélemény-kutatás megmérte, milyen eredmény várható április 24-én.
Még csak az exit pollok jöttek ki a francia elnökválasztásról, de már szinte biztos, hogy a második fordulóban Emmanuel Macron és Marine Le Pen mérkőznek meg egymással. A többi jelölt lényegében elismerte vereségét és arra kérte támogatóit, hogy szavazzanak Macronra vagy Le Penre.
Ma, rögtön urnazárás után publikálták a francia elnökválasztás első exit polljait. Eddig nagyjából a papírforma látszik megvalósulni: vezet Emmanuel Macron regnáló elnök, illetve Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés jelöltje.
A választásra jogosultak 25,48 százaléka adta le vasárnap délig szavazatát a francia elnökválasztás első fordulójában, ami három százalékkal kevesebb, mint az előző, öt évvel ezelőtti voksoláskor - közölte a belügyminisztérium.
Franciaország tengerentúli területein már szombaton megkezdődött az elnökválasztás. Emmanuel Macron jelenlegi államfő mellett, akit első alkalommal 2017-ben választottak meg köztársasági elnöknek, tizenegy másik politikus indul, akik között Macron legesélyesebb kihívója Marine Le Pen, a jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke.
Április 10-én és 24-én, kétfordulós választás keretében a franciák eldönthetik, újból bizalmat szavaznak-e a jelenlegi elnöknek, vagy inkább változást szeretnének. Miközben az elnökválasztási kampányt a bevándorlási, járványügyi és biztonságpolitikai témák uralják, a leendő elnöknek és a júniusi parlamenti választások nyomán felálló új kormánynak már rövid és középtávon is jelentős gazdasági-társadalmi kihívásokkal kell szembenéznie. Míg a vállalat- és munkahelybarát COVID-intézkedések kivezetése és az emelkedő kamatok nyomán az állam, a vállalkozások és a háztartások egyaránt forráshiányos állapotba kerülhetnek, addig a digitalizáció és az energetikai átállás európai programjai, illetve az ország újraiparosítását célzó francia nemzeti tervek jelentős beruházási igényt támasztanak. Akárki is lesz az új elnök, nem lesz könnyű dolga.
Közel 49 millió szavazásra jogosult állampolgárt várnak vasárnap Franciaországban az urnákhoz az elnökválasztás első fordulójában, hogy a 12 jelölt közül kiválasszák azt a kettőt, akik két héttel később megmérkőzhetnek az államfői székért. A felmérések alapján Emmanuel Macron államfőnek és a jobboldali Marine Le Pennek van esélye arra, hogy bejusson az április 24. második fordulóba, ami az öt évvel ezelőtti párbaj visszavágójának ígérkezik, az elmúlt hatvan év legalacsonyabb, alig 70 százalékos részvétele mellett.
Emmanuel Macron francia államfő egy erősebb Európában függetlenebb Franciaországot ígért, és jelentős mezőgazdasági és ipari beruházásokat helyezett kilátásba újraválasztása esetén. Elnökválasztási programját az államfő nemzetközi sajtótájékoztatón mutatta be - több mint 300, hazai és külföldi újságíró előtt - csütörtökön Párizs egyik elővárosában, Aubervilliers-ben.
A Le Monde francia napilap által szombaton publikált közvélemény-kutatás szerint Emmanuel Macron francia államfő az elnökválasztás április 10-én esedékes első fordulója előtt egy hét alatt 26,5 százalékról 30,5 százalékra növelte népszerűségét – írja a Reuters.
Marie Le Pen, a francia szuverenista Nemzeti Tömörülés államfőjelöltje kedden felfüggesztette az elnökválasztási kampányát addig, amíg nem kapja meg a hivatalos jelöltséghez szükséges ötszáz polgármesteri vagy képviselői aláírást.
A tegnapi naptól fél éven keresztül Franciaország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét, ez pedig kiváló alkalom lehet Emmanuel Macron számára, hogy megvalósítsa régóta hangoztatott elképzeléseit az integrációs projekt mélyítésére vonatkozóan. A franciák többek közt a gazdasági együttműködés, a bevándorlás, valamint a stratégiai autonómia kérdésében szeretnének átütő reformokat elindítani. Az elnökség eredményessége azonban nagyban függ attól, hogy ki nyeri majd az áprilisban esedékes francia elnökválasztást, illetve, hogy mi lesz a másik legfontosabb uniós tagállam, Németország válasza az átalakítás ötletére. Berlinben ugyanis pár hete új kormány alakult, amely nagy mértékben rajzolhatja át az európai erőviszonyokat.
Jövő áprilisban elnökválasztást tartanak Franciaországban, amelynek a kampánya már most érdekesnek ígérkezik. Bár a jelenlegi mutatók alapján valószínűsíthető, hogy Emmanuel Macron még egy ciklusra bizalmat kap, nem lehet nem észrevenni, hogy milyen nagy mértékben jobbra tolódott a francia politikai spektrum. A Macront a népszerűségi listákon követő mindkét jelölt a szélsőjobboldalhoz sorolható, őket pedig egy jobbközép jelölt követi. A baloldali pártok jelöltjeinek együttes támogatottsága pedig alig 22 százalék. Ennek megfelelően a választási kampányt is elsősorban bevándorlási kérdések fogják dominálni, amelyből főleg a populista pártok tudnak profitálni. A kérdés csak az, hogy ez mennyiben jelent majd fenyegetést Macron számára.
Az 1976 előtti verziót sokan csúnyának tartják, a francia elnök azonban vissza akarta hozni a forradalom szimbólumát.
A Harris Interactive közvélemény-kutató szerint a francia publicista, Éric Zemmour népszerűsége tovább nőtt, ezzel lassan elkezdte bebiztosítani az Emmanuel Macron jelenlegi elnök mögötti második helyét a jövő áprilisban esedékes francia elnökválasztáson – írja a Reuters.
Francia politikai és média berkekben eluralkodott a pánik. Fél évvel az elnökválasztás előtt több közvéleménykutatás a második fordulóba várja Eric Zemmour konzervatív újságírót, számos politikai sikerkönyv szerzőjét, a rendre televíziós nézettségi rekordokat döntögető elemzőt, akinek markánsan bevándorlásellenes érvelése harminc év lankadatlan struccpolitikájának vet véget. Polgárháború lesz Franciaországban? Szerinte nem lesz, már zajlik. Mi másnak lehetne hívni azt, amikor tanárt fejeznek le, papot késelnek meg, rendőrt köveznek-égetnek, s az ország mind nagyobb területei válnak tiltott zónává a közhatalom számára? Idegengyűlölő volna? Mint mondja: senkivel semmi baja, csak éppen franciaként Franciaországban a – bármilyen bőrszínű, etnikumú – franciákat preferálja. A többiektől pedig elvárná, hogy ők alkalmazkodjanak a francia kultúrához-életvitelhez, ne pedig fordítva. Akármi legyen is a kampány kimenetele, az ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal Zemmour az egészet máris a feje tetejére állította.
Néhány hónap alatt ötszörösére ugrott a BNPL-megoldással bíró webáruházak aránya Magyarországon.
A horvát parlament beiktatta hivatalába az Andrej Plenkovic vezette kormányt.
Folyamatosan frissülő cikkünk.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
